Az első félidő teljes mértékben a védekezésről és a kapusteljesítményekről szólt. Támadásban ezúttal sem remekelt a Veszprém, amelyből nagyon hiányzott az eltiltott Sulic. A Barcelonából éppen a sérült Nöddesbo hiányában többnyire beállóst játszó Rutenka emelkedett ki, aki rendre gólokat tudott lőni és heteseket tudott kiharcolni, amiket szintén ő maga értékesített.

A magyar csapat kapujában Fazekas jó teljesítményt nyújtott, elöl azonban Ilicsnek ezúttal sem ment, és Nagy, valamint Chema is csak kevéssel voltak jobbak szombati önmaguknál. Ennek ellenére a mieink vezettek szünetben. (9-10)

A második játékrész első harmada is a Veszprémnek sikerült jobban, könnyű gólokkal négy találat is volt a különbség (9-13), de egy időkérés után hasonlóan könnyen visszajött a Barcelona. (13-13)

A folytatásban megint fej fej mellett haladtak a csapatok, majd Sarmientóék tudták megtörni a ritmust, Nagy László kétperces kiállításait ki tudták használni, és az utolsó öt percet kétgólos előnnyel kezdték. (22-20)

Ettől kezdve a mieink egyszer sem tudtak egyenlíteni, elsősorban azért, mert az addig halvány Karabaticot nem tudták megállítani. Az ekkor a kapuban álló Alilovic nem tudott sokat hozzátenni a Veszprém teljesítményéhez, a Barcelona pedig így rutinosan tartotta egy-kétgólos előnyét, és 26-25-re megnyerte a mérkőzést, ezzel megszerezve a bronzérmet.